Tartalomjegyzék:
- Mi a nutrigenomikus?
- Az étel és a gének kapcsolata a zsíranyagcserén
- Az étel és a gének kapcsolata a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedőknél
Van, aki gyakran sokat eszik, de nem hízik könnyen, van ennek az ellenkezője is. Vagy vannak olyan emberek, akik gyakran esznek egy élelmiszer-összetevőt, és akkor nem tapasztalnak semmilyen mellékhatást az adott étel elfogyasztása során, de vannak olyanok is, akik csak egyenek egy kicsit, azonnal érzik a mellékhatásokat. Miért történt ez?
Minden ember különbözik, nemcsak természete és fizikai formája, hanem a gének, sőt az anyagcsere is. Ezért minden embernek más az érzékenysége és az emésztőereje. Új tudomány alakult ki, amely összefügg az étrenddel vagy az általunk fogyasztottal, valamint annak kapcsolatával a testi funkciókat szabályozó génekkel és DNS-sel. Ezeket az ismereteket nutigenomikának hívják.
Mi a nutrigenomikus?
A nutrigenomika a gének reakciója az elfogyasztott ételre, amelynek célja annak korai meghatározása, hogy milyen változások fognak bekövetkezni az étel testbe jutása után. A nutrigenomikát összekapcsolják a különféle élelmiszer-eredetű betegségek előfordulásával is.
2001-ben azok a tudósok, akik Emberi Genom Projekt megállapítja, hogy feltérképezték az emberi géneket, így megismerhetők a gének, az élelmiszer és a környezet közötti kölcsönhatások, valamint a különböző krónikus betegségekhez kapcsolódó génkölcsönhatások. A nutrigenomikát az egyes emberek táplálkozási szükségleteinek tekintik génjeik alapján. 5 elv alapozza meg ezt a tudományt, nevezetesen
- Az étrendi anyagok hatással vannak az emberi génekre, bár a hatás közvetlen vagy közvetett.
- Bizonyos körülmények között az elfogyasztott étrend vagy étkezési anyagok kockázati tényezők a betegség szempontjából.
- Az élelmiszerekben található tápanyagok nagy hatással vannak a test egészségessé vagy betegsé tételére, ez az egyes emberek genetikai összetételétől függ.
- A test számos génje, amelyek számát és felépítését az étrend szabályozza és befolyásolja, befolyásolhatja egy krónikus betegség súlyosságát.
- Az élelmiszerek fogyasztása az egyes emberek igényei alapján valóban felhasználható a különböző krónikus betegségek megelőzésére, kezelésére és gyógyítására.
Mindenkinek különböző a génje, legalább egy gén eltérése 0,1%. A nutrigenomikában a szervezetbe jutó ételt olyan jelnek tekintik, amely befolyásolhatja a test génjeinek aktivitását. Ezenkívül az élelmiszer arról is ismert, hogy megváltoztatja a gének szerkezetét, így különféle rendellenességeket okozhat a szervezetben, ha a gének megváltoznak.
Az étel és a gének kapcsolata a zsíranyagcserén
Egy tanulmány bebizonyította, hogy a zsír metabolizálásakor kapcsolat és kölcsönhatás van a tápanyagok és a gének között. E tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bizonyos génekkel (APOA1 * A allél gén) rendelkező egyének magasabb rossz koleszterinszinttel (LDL) rendelkeznek, mint más génekkel (APOA1 * G allél gén) rendelkezők, miután egyszeresen telítetlen zsírban gazdag ételeket fogyasztottak mint avokádó, repceolaj, olívaolaj és néhány dió.
Kezdetben az APOA1 * A allél gént tartalmazó emberek LDL-szintje csak 12% volt, majd az élelmiszer-forrás elfogyasztása után az LDL-szint 22% -ra emelkedett. A megnövekedett LDL-szint a szervezetben különböző krónikus betegségeket okozhat, például 2-es típusú cukorbetegséget, szívkoszorúér-betegségeket és más szívbetegségeket. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszerek, például halolaj, szójabab és kókuszdió, bizonyos génekkel rendelkező egyének csökkenthetik a szervezetben a jó koleszterin (HDL) szintjét, míg más személyekben ez növeli a HDL szintet.
Az étel és a gének kapcsolata a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedőknél
Számos tanulmány említette az étel és a gének közötti kapcsolatot cukorbetegeknél, például Hollandiában végzett kutatás. Ebben a tanulmányban kiderült, hogy az alacsony éhségsúlyú "éhezési" állapotban született gyermekeknél magasabb volt a vérzés utáni vércukorszint. Egy másik indiai tanulmány is ugyanazt mutatja, nevezetesen, azoknak a csecsemőknek, akiknek testtömeg-indexe az élet első két évében a normálérték alatt van, nagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ezért arra lehet következtetni, hogy az alultápláltság állapota a terhesség és az élet korai szakaszában káros hatással van a szénhidrát- és vércukor-anyagcserére, ami 2-es típusú cukorbetegséghez vezet.
A nutrigenomika valójában még mindig vita tárgya az orvosi területen, mert magában foglalja az egyes emberek génjeit. Ez egy új áttörés lehet, amely segíthet és legyőzheti a különböző krónikus betegségeket, mint például a szívbetegség, a rák és a diabetes mellitus. De másrészt a nutrigenomikát még tovább kell vizsgálni, hogy alkalmazható-e megfelelően, mert minden egyén más és más, ezért eltérőek az igényeik. Ennek ellenére az egészséges életmód megvalósítása, például az ételek idejének, típusának és adagjának kezelése, rendszeres testmozgás és elegendő pihenés a legjobb tanács, amelyet mindenki megtehet.
