Tartalomjegyzék:
A stressz tulajdonképpen a test módja annak, hogy megvédje magát a károktól, hogy koncentráltan és mindig éberen tartson minket. Ezt az önvédelmi reakciót azonban az agy nem könnyű irányítani, és hosszú távon mentális stresszt okozhat. Ha állandó stressz alatt áll, előfordulhat, hogy nem tudja a szokásos tevékenységét a szokásos módon elvégezni - talán még arra is késztet, hogy kockázatos dolgokat hajtson végre, például ivás vagy vakmerő vezetés nagy sebességgel. Ezt a súlyos mentális stressz állapotot ún idegösszeroppanás.
Mi az idegösszeomlás?
Ma a szociális problémák, a romantika vagy a munka okozta stresszt gyakran normálisnak tekintik. Annak ellenére, hogy ez nem mindig gyakorol közvetlen hatást a fizikai egészségre, annak lehetővé tétele, hogy az elmét továbbra is súlyos stressz kísérje, komoly mentális problémákat okozhat, amelyek gyakran észrevétlenek maradnak.
Ennek oka, hogy az idő múlásával bekövetkező súlyos stressz hatással lehet az agy szerkezetére, ami az agy információfeldolgozási képességének csökkenését okozza.Idegösszeroppanás általában akkor fordul elő, amikor az ember már nem képes megbirkózni a stresszel.
Idegösszeroppanás amelyet valamikor Kanye West tapasztalt meg koncertje kellős közepén. Kanye hirtelen megvadult és két dal eléneklése után abbahagyta a koncertet, mielőtt végül leszállt volna a színpadról. Miután kórházba szállították, kiderült, hogy Kanye tapasztalattal rendelkezik idegösszeroppanás a fáradtság, a kiszáradás és a súlyos stressz kombinációja váltja ki, ami a személyes életében felmerülő problémák hegéből származik.
Idegösszeroppanás vagy idegösszeomlásönmagában nem orvosi kifejezés, inkább népszerű kifejezés, amely leírja az intenzív fizikai és mentális tünetek és a viselkedésbeli változások megjelenésének fázisait, mint a súlyos stresszhez, pánikhoz és túlzott szorongáshoz kapcsolódó negatív reakciók betetőzését.
Epizód idegösszeroppanás megjelenhet olyan embereknél, akik:
- Állandó stressz az irodában.
- Nemrég elveszett családtagja.
- Pénzügyi problémák miatti stressz.
- A nagy élet megváltozik, mint például a válás.
- A kórtörténetében mind a személyes, mind a családi mentális egészségügyi rendellenességek szerepelnek.
- Olyan betegség vagy sérülés átélése, amely nehézséget okoz a tevékenységek során.
Az idegösszeomlás jelei
Az idegbontások különféle fizikai, mentális és érzelmi tüneteket okozhatnak, amelyek néhány napig is tarthatnak.
A leggyakoribb jelek és tünetek az egyszerű napi tevékenységek elvégzésének nehézségei; étvágyváltozás (általában a normálnál magasabb a kortizol stresszhormon növekedésének reakciójaként); alvászavar vagy álmatlanság; ingadozó érzelmi változások, azaz hangulatváltozások; kevésbé érzékeny a saját testének állapotára, például kevésbé foglalkozik a megjelenéssel és a személyes higiénia elhanyagolásával; hogy elveszítse a lelkesedését a korábban szórakozásnak számító tevékenységek iránt.
Néhány embernél a szorongásos rohamokhoz és / vagy pánikrohamokhoz hasonló tünetek is jelentkezhetnek idegösszeroppanás tapasztalt.
Az erős stressz „ködössé” teheti az agyadat, ami megnehezíti a tiszta gondolkodást. Éppen ezért a súlyos stressznek kitett embereknek nagyon nagy a kockázata, hogy kockázatos magatartást tanúsítsanak, például túlzott alkoholfogyasztást, illegális drogok használatát, paranoid viselkedést (gondolva arra, hogy valami rossz történhet, bár valójában nincs aggódj.) és öngyilkossági gondolatok.
Különösen azoknál az embereknél, akiknek már vannak bizonyos mentális betegségeik, például szorongásos rendellenességek vagy depresszió, idegösszeroppanás az állapot kiújulását okozhatja.
Tennivalók, ha megtapasztalják idegösszeroppanás
Miközben tapasztaljaidegösszeroppanás, próbálkozzon a következő stratégiák közül, hogy nyugodt maradjon:
- Vegyen egy mély lélegzetet, és lassan lélegezzen ki, amikor visszaszámol 10-től.
- Kerülje a koffein és az alkohol fogyasztását.
- Szánjon időt egyedüllétre és pihenésre, például szundikálásra. Éjszakánként akár 7-8 órát aludjon.
- Készítsen rutint és menetrendet a jól alváshoz.
- Meditáljon, hogy kitisztítsa az elméjét.
- Gyakoroljon rutint legalább 30 percig hetente háromszor, például jóga és pilates.
- Különböző szórakoztató és pihentető tevékenységek, például akupunktúra, testmasszázs, zenehallgatás, nevetés és nevetés.
Idegösszeroppanás nem minősül mentális betegségnek vagy rendellenességnek, de a depresszió vagy súlyos mentális egészségi válság korai jele lehet.
Ha ez továbbra is fennáll, forduljon megbízható orvoshoz vagy pszichológushoz. Orvosa pszichoterápiát és kognitív-viselkedési terápiát (CBT) javasolhat, esetleg gyógyszeres kezeléssel kombinálva, állapotának kezelésére.
