Tartalomjegyzék:
- Mi a stressz?
- Hogyan befolyásolja a stressz a testet?
- A központi idegrendszerben és az endokrin rendszerben
- A légzőrendszerről
- A szív- és érrendszerről
- Az emésztőrendszerben
- A vázizomrendszerben
- A reproduktív rendszerről
- Az immunrendszerben
Bármikor stresszt tapasztalhat, oka lehet munka, anyagi problémák, házastársával vagy családjával kapcsolatos problémák, vagy éppen a forgalmi dugók okozhatják - nem váratlan dolgok. Azok a kis dolgok, amelyek kissé megnövelik a feszültséget, megterhelhetik a tested. A legjobb azonban a lehető legjobban kezelni a stresszt, mert a stressz hatása a testre olyan sok, és természetesen káros az egészségére.
Mi a stressz?
A stressz a körülöttünk lévő környezet változásai miatt következhet be, ezért a test reagál és védő intézkedésként reagál rá. A test a stresszre úgy reagál, hogy fizikailag, mentálisan és érzelmileg reagál.
A test mindenre reagál, amit veszélynek érzékel, akár valóban káros, akár nem. Amikor a test fenyegetést érez, kémiai reakció lép fel a testben, amely lehetővé teszi a sérülések megelőzését. Ezt a reakciót "küzdj vagy menekülj" vagy stressz válasznak nevezzük. Amikor teste reagál a stresszre, érezni fogja a pulzusszám növekedését, gyorsabb légzést, az izmok megfeszülését és a vérnyomás emelkedését.
A stressz emberenként változhat. Ami stresszt okoz Önnek, nem feltétlenül okoz másoknak stresszt. Minden attól függ, hogyan érzékeli a dolgokat stresszesnek és hogyan kezeli a stresszt. Az enyhe stressz segíthet a feladatok elvégzésében. Ha azonban súlyos stressz vagy krónikus stressz történik veled, az káros lehet az egészségedre.
Hogyan befolyásolja a stressz a testet?
Amikor stresszt érez, a test összes rendszere különböző módon reagál. A krónikus stressz hatással lehet általános egészségi állapotára.
A központi idegrendszerben és az endokrin rendszerben
A stressz reagálásáért elsősorban a központi idegrendszer felelős, a stressz első bekövetkeztétől a stressz eltűnéséig. A központi idegrendszer "harcolj vagy menekülj" választ ad, amikor a test stressz alatt áll. Ezenkívül utasítást ad a hipotalamustól a mellékvesékig az adrenalin és a kortizol hormon felszabadítására.
Amikor a kortizol és az adrenalin felszabadul, a máj több cukrot termel a vérben, hogy energiát szolgáltasson a testének. Ha a tested nem használja fel ezt a további energiát, akkor újra felszívja a vércukorszintet. Azonban a 2-es típusú cukorbetegségre hajlamos emberek (például elhízottak) esetében ez a vércukorszint egyáltalán nem képes felszívódni, ami megnövekedett vércukorszintet eredményez.
Az adrenalin és a kortizol hormonok felszabadulása a pulzusszám növekedését, a légzés gyorsulását, a karok és lábak erek tágulását, valamint a vér glükózszintjének emelkedését okozza. Amikor a stressz kezd eloszlani, a központi idegrendszer is az, amely először arra utasítja a testet, hogy térjen vissza a normális állapotba.
A légzőrendszerről
A stressz gyorsabbá teszi a légzését annak érdekében, hogy oxigént szerezzen a testén. Lehet, hogy ez sok ember számára nem jelent problémát, de asztmában vagy tüdőtágulatban szenvedőknél problémákat okozhat. A gyors légzés vagy a hiperventiláció szintén pánikrohamokat okozhat.
A szív- és érrendszerről
Amikor heveny stresszt tapasztal (rövid ideig tartó stressz, például forgalmi dugóban elakadás), a pulzusa megnő, és a nagy izmokhoz és a szívhez vezető erek kitágulnak. Ez az egész testben pumpált vér mennyiségének növekedését eredményezi, és növeli a vérnyomást. Stressz idején a vérnek gyorsan áramolnia kell a testben (különösen az agyban és a májban), hogy segítsen energiát biztosítani a test számára.
Továbbá, ha krónikus stressz (hosszú ideig tartó stressz) alatt áll, akkor a pulzusa folyamatosan nő. A vérnyomás és a stresszhormon szintje is folyamatosan emelkedni fog. Tehát a krónikus stressz növelheti a magas vérnyomás, a szívroham vagy a stroke kialakulásának kockázatát.
Az emésztőrendszerben
Stressz esetén a megnövekedett pulzusszám és a légzés irritálhatja az emésztőrendszert. Előfordulhat, hogy a szokásosnál többet vagy kevesebbet eszik. Kockázata van gyomorégés, savas reflux, hányinger, hányás vagy gyomorfájdalom is fokozódik. A stressz befolyásolhatja az ételek mozgását a belekben is, így hasmenést vagy székrekedést tapasztalhat.
A vázizomrendszerben
Izmaid megfeszülnek, ha stresszes vagy, majd normalizálódnak, ha megnyugszol. Ha azonban tartós stressz éri, akkor az izmainak nincs ideje pihenni. Tehát ezek a feszült izmok fejfájást, hátfájást és fájdalmat okoznak az egész testben.
A reproduktív rendszerről
A stressz hatással van szexuális izgalmaira is. Talán csökken a nemi vágyad, ha krónikus stressz alatt állsz. A férfiak azonban stressz alatt többet termelnek a tesztoszteron hormonból, ami rövid távon növelheti a nemi vágyat. Ha a stressz hosszú ideig tart, a férfi hormon tesztoszteron szintje csökkenni kezd. Ez megzavarhatja a spermiumtermelést, ami merevedési zavarhoz vagy impotenciához vezethet.
Eközben nőknél a stressz befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Ha stresszes állapotban van, szabálytalan menstruációs ciklusa lehet, egyáltalán nincs menstruációja vagy nehezebb időszakai vannak.
Az immunrendszerben
Ha stresszes állapotban van, teste működésre ösztönzi az immunrendszert. Ha a stressz, amelyet átmenetinek érez, ez segít a testének megakadályozni a fertőzéseket és gyógyítani a sebeket. Ha azonban stressz hosszú ideig jelentkezik, a szervezet felszabadítja a kortizol hormont, amely gátolja a hisztamin felszabadulását és a gyulladásos reakciót az idegen anyagok elleni küzdelemben. Így azok az emberek, akik krónikus stresszt tapasztalnak, fogékonyabbak lesznek olyan betegségekre, mint például az influenza, a nátha vagy más fertőző betegségek. A krónikus stressz miatt hosszabb ideig gyógyul meg a betegség vagy a sérülés.
